5.Megváltoztam.

                   *Katrine Szemszöge*

Leültem az asztalra és néztem ahogy a sráccal veszekednek a többiek.

Lehet furán hangzik de élveztem,kezdek megváltozni már nem az a kis mosolygós lány vagyok mint régen,kezdem elfeledni milyen volt az életem,már csak képekben ugrik be az egész,ez az egyedüllét teljesen kikészít már az elmém sem tiszta,megzakkantam teljesen.

Pár napja már sétálgatok Las Vegas utcáin,a világ teli van szenvedéssel,a romlottságtól és a halál édes illatátol büzlik minden,a föld lett az emberiség pöcegödre...

                *Brendon Szemszöge*

Kezdtek aggódni Katrineért,már egy pár napja nem jelent meg az álmaimban.

Ezért ugy gondoltam hogy megidézem újra,de nem akkartam hogy a srácok meg tudják,igy is azt hiszik hogy komplett hülye vagyok,ezért megvártam míg elalszanak.

Miután sikerült,neki láttam a terep előkészítésének.

Leültem rátettem a pohárra a kezem és erősen rágondoltam,miközben mondtam a szavakat.

-Itt vagy?.-tettem fel az első kérdést.

-Igen.

-Te vagy Katrine Sinners?.-kérdeztem.

-Igen.-majd hírtelen elsötétült minden,egy sötét és ködös utcában találtam magam,de ez nem álom,ez valami más túl valóság hű.

-Miért keressel állandóan?.-vágot fel valaki a falra torkomnál fogva.

-Katrine engedj el.-mondtam fuldokolva.

Majd levágott a földre.

-Miért teszed ezt velem.-kaptam a nyakamhoz és elkeztem levegő után kapkodni.

-Te miért teszed ezt én velem,ne keress többet ha jót akkarsz magadnak.-mondta elég gorombán.

-Ne menj el.-fogtam meg a bokáját.

-Tudod Katrine valami vonz benned és ezt nem tudom meg magyarázni,ez a személyiség mely furcsa,rémisztő de még is csodálatos.-fogtam meg a kezét.

Láttam rajta a megenyhülés jeleit,vagyis inkább tévedtem.

-Szóval vonzónak találsz míly meglepő.-járt körbe miközben ijesztően vigyorgott.

-Talán félsz,rettegsz tőlem,jobb is ha félsz.-súgta a fülembe amitől a hideg is kirázott majd eltünt...